1. Nem létezik jó vagy rossz sorsolás, motiváció kérdése a siker, bárki is jöjjön szembe. Az előző bajnokságban a versenynaptár elkészültekor sokan szkeptikusan vártuk a kezdést, ugyanis Kaposvár (otthon), Vasas (idegenben), MTK (otthon), Békéscsaba (idegenben) sorrendben kaptuk az ellenfeleket. A koronavírus-járvány aztán némileg átrendezte a naptárat, a csabaiakkal pályaválasztói jogot cseréltünk, ettől függetlenül az első négy meccsből hármat bajnokesélyes csapat ellen játszottunk le, ezeket két magabiztos győzelemmel és egy hazai vereséggel abszolváltuk.
    A mostani idényben két könnyed sikerrel melegített a csapat, az Újpest ellen a végén már cseresorral parádéztunk hazai közönség előtt. Elhitte a Fatum, hogy a formálódó Vasas ellen félgőzzel is behúzzuk, ez most megbosszulta magát.
  2. Akárhogy is nézzük, a MEVZA-ligában edződő óbudaiak jelentették a Nyíregyháza számára az első igazi fokmérőt, hogy választ kapjunk arra, hol tart most a csapat az új érkezők beépülése terén, és mennyire gördülékeny a csapatjáték 12+1 hetes felkészülés, továbbá két edzőmeccsel felérő bajnoki lejátszása után. A karma mindig alaposan előkészíti a kis rejtett aknamezőit, amelybe bele lehet sétálni, vagy ki is lehet kerülni, a lányok pedig nem számoltak maximálisan a fővárosi túra veszélyeivel. A csapat érése, a tanulási folyamat szempontjából persze lehet, hogy jókor jött így a bajnokság elején a két szettben is rászámolással járó égés. Lásd a tavalyi, harmadik fordulós hazai vereséget – amely után már nem is érkezett több fiaskó az idényben.
  3. Teljesen kicserélődött edzői stáb és rengeteg új érkező (köztük régi-új arcokkal) a Vasas-Óbuda keretében. A jó munkához idő kell, illetőleg meccsek, amelyeken megkapja a pozitív és negatív impulzusokat az edző a játékosairól. Giannis Athanasopoulos, a Vasas görög trénere pedig már bizonyította a német Bundesligában, az Allianz MTV Stuttgart másod-, majd vezetőedzőjeként, és a cseh női válogatott szövetségi kapitányaként is, hogy érti a dolgát.
    Meglepetésre a Balatonfüred elvitt két pontot a Folyondárból, Kaposváron aztán öt szettben szenvedett meg a Vasas az első győzelméért. A CEV Kupa-résztvevő szlovén Calcit Kamnik elleni erőfelmérőn az új igazolások (Boyko, Malloy) megmutatták az új Vasasban rejlő támadó potenciált, mérkőzéslabdája volt a csapatnak, nagyon akarták a sikert, hajszálon is múlt, a szekérderéknyi védekezési hiba mellett. Várható volt, hogy a címvédő ellen olyan motivációval fog pályára lépni a 2019-es bajnok, hogy egyetlen játszát sem lehet félvállról venni vele szemben, és egy pillanatra nem veszíthet agresszivitásából.
  4. Bosszantó figyelmetlenségek és nem megfelelő koncentráció vezettek az első játszma vártnál könnyedébb elvesztéséhez. A kezdőnk változatlan maradt az UTE-meccshez képest, Ana Tiemi csapatkapitányként vizitált korábbi sikerei helyszínén. Az erőfeszítés sokszor elegendő, és ebből a Vasas mindjárt többet mutatott fel. Játékuk messze nem volt lehengerlő, kihasználták, hogy nem állunk készen a visszatámadásoknál és erőteljes kontrákkal mattoltak minket. Pontatlan fogadásaink után nehézkes volt a visszarendeződésünk, miután átjuttattuk a térfelükre a labdát, nem tartottuk a pozíciókat. Hagytuk, hogy meglepetést okozzanak a pálya üres négyzetméterére beejtett labdákkal vagy Abdulazimova ívelt nyitásánál. Ha ehhez hozzávesszük a négy nyitásrontást, és azt a tendenciát, miszerint amikor éppen felzárkózhattunk volna, olyankor vétettünk újabb ki nem kényszerített hibát, magyarázatot kapunk arra, miért alakult így az első szett eredménye.
  5. Kevés tiszta ütésből származó pont született összességében a meccsen. A második szettben, amikor relatíve jobban ment a játék, és fokozatosan építettük fel előnyünket a szett elejétől kezdve, Ralitsa hosszú sarkos ütése, vagy Burazer alapvonalra helyezett bombája tartoztak példának okáért azok közé a jelenetek közé, amelyek a tavaly októberi meccsen végig jellemezték akkori meggyőző játékunkat. Ez a mostani produkció minden volt, csak nem meggyőző, de ugyanezt a Vasas játékáról is el lehetne mondani. Ők is rengeteg hibával játszottak, a befejező játékrészben Boyko, Malloy, Török Kata már egy idejekorán szétesett, alapvető helyezkedési hibákat vétő Nyíregyházával szemben lövöldöztek kedvükre.
  6. Az alacsony színvonalú röplabdát és hibák tömkelegét hozó meccsen jellemző periódus volt az egyenlítésünket megelőző néhány perc a második játszma végén, majd ennek szerves folytatásaként a harmadik szettet bevezető hibák mindkét oldalon. Összesen 5 nyitásrontás, ebből 3 db egyhuzamban, 2 outra ütött labda, egy szabálytalan emelés. Így szereztek a csapatok majdnem fél szettre való pontot. 1-1-es meccsállás után még úgy tűnt, nem lesz nagy probléma, és a magunk javára tudjuk fordítani a lélektani előnyt egalizálást követően.
  7. Rosszul játszottunk, nem voltak pontosak kevés kivételtől eltekintve a fogadások, messze nem tudtunk első szándékból támadást építeni, eltörtük a labdát. Szerencsénkre a Vasas ütői sem brillíroztak az egyenlítésünket eredményező második játszmában, néhány blokktámadáson kívül Boyko és Malloy sem hozta azt a nívót, mint az első játékrészben. Nálunk Ralitsában volt a legtöbb spiritusz, rajta kívül még Burazer és Pintér Andi teljesítménye emelhető ki a sok szürke produkció közül. Ana Tieminek volt néhány, csapatkapitányhoz méltó megmozdulása a meccs elején, ászt ütött, támadásból szerzett pontot. A feladások azonban nem voltak tökéletesek, bár a problémák nagy része a támadásbefejezések terén a gyenge bejátszásokban keresendő.
  8. A Vasas több váratlan hibánkból ajándékba kapott ponttal egyenlített az 5-8-as vezetésünk dacára a harmadik játszmában. Aztán következett egy 11-1-es roham, a játszma végén ránk számolhatott a szurkolásban végig lelkes hazai tábor. Megengedhetetlen módon idő előtt elengedtük ezt a szettet, a hazai egyenlítés után mintha pályán sem lettünk volna, teljesen összezavarodott a Fatum. A Vasas egyáltalán nem röplabdázott parádésan, a mi lányaink teljesítettek mélyen a tudásuk alatt. Boyko elementáris erővel bombázott lábhoz vagy két ember közé, vagy ráküldte tiszta erőből a blokkra, Malloy ütéseinél is csak lézengtünk a pályán. Addigi legjobb emberünk, Rali is outra lövöldözött, igaz, a megsemmisítő Vasas-roham után összeszedte magát és kivitelezett két tiszta ütést.
  9. A negyedik játszmában megismétlődött mindez, 11 pont is volt a csapatok között a különbség, hiányzott a tűz, az agilitás, az agresszió a lányokból. A Folyondárban ilyen időszakokat még egy kiesés elkerülését célul kitűző csapat sem engedhet meg magának. Meglehet, egyszerre több támadásban értékes emberünk fog ki gyenge napot, vagy bejönnek a hibák. Amire nehezen lehet magyarázatot találni, hogy a szezon első igazi rangadóján a Vasas akarásban egyértelműen fölénk nőtt, és a cserék sem tudtak változtatni a játék képén.
  10. Németh Szabolcs nyilatkozatát megértem, ha ez abból a megfontolásból született, hogy a kudarc élményét villámgyorsan elűzzük házunk tájáról és ne zavarja ez a betli a felkészülést a Békéscsaba fogadására. Sűrű a naptár, szombat után a csütörtök este már hazai rangadó következik, nincs idő leragadni a fővárosi eseményeknél.
    Másfelől viszont üres frázis vállalni a felelősséget szóban, ha az nem jár semmilyen konkrét következménnyel. Ráadásul nem az edző az, akinek a fejében megfordulna olyan dolog, hogy ezt a játszmát néhány kedvezőtlen fejlemény után gyorsan elengedjük, és majd a következőben javítunk (ha egyáltalán van még a mérkőzésen javítási lehetőség).
    Lehet a taktikát hibásan megválasztani, vagy rosszul időzíteni a cseréket, vagy rosszkor beavatkozni a meccsbe. A lélektelen játék esetében a szőnyeg alá söprés és egy emberként kiállni a valódi felelősök helyett azonban nem kielégítő megoldás. A jövőre nézve, a csapategység szempontjából minél hamarabb foglalkozni kell vele, minden csapattagnak egyénileg, akik hosszabb-rövidebb időre pályára léptek ezen a délutánon. Jön a Békéscsaba, előre tekintünk, ez a legfontosabb dolog, a szombati fellépés azonban nem maradhat önreflexió nélkül a játékosok számára.

HAJRÁ NYÍREGYHÁZA!